"12 éves lettem én! Üljük meg ezt is együtt idén! "

🎂🎂🎂🎂🎂🎂🎂🎂🎂

 

"Útmutató..."

A Szellemkastélyban minden kedves lénynek (akár szellem, akár él) meleg fogadtatásban lesz része. Mielőtt belépnél - legyél bár boszokány, macska, ördög vagy bármilyen varázslény - vess egy pillantást a szellemes csontos kézre: ágas-bogas bogyók-golyók lógnak belőle, névre szólóan felcimkézve. Sajátodat vedd el, Kókusz Szem-et rejt, kóstold meg. Calaveras (a Csontos Kezű Lufi Szellem erre a névre hallgat) ezzel édesget befele... amit találsz még benne, tedd el jóhelyre, nem sokkal később kiderül, mihez kell...
A kastélyban vár a bordó boszorkány, becses neve Bíbor. Ő a ceremóniamester, a vár urát segíti mindenben. Ha kérdésed van, tőle mindenre megkapod a választ.
Bocskorod felöltőd bízzad, majd Stokesra, a lakájra, ha őt nem leled, bakancsod künn a nevedre szóló zsákba, felöltőd a bíbor sátorba helyezd.
Odabenn a belső teremben fogad a vár ura, Mélytengerek Kék-lila Polipja.  A kerekasztalon illatosan gőzölög a vértea, ezüst szamovárból csapolva és zöldesen csillog a másik varázserő-ital, a Fénysárkányszirup.
Helyezd magad kényelembe, melegedjetek bele a csevejbe, míg az összes varázslatos lény egybegyűl.
Ha mind együtt vagytok, kezdődhet a kincskeresés. Bíbor mindenben segítségetekre lesz.
Az első állomás kulcsa a "CocoEyes"(Kókusz Szem)-ban van kódolva... segítségével eljuttok a Fénykígyóvölgybe, mely elvezet a Boszorkánykonyhához, ahol valami bűzlik... Ha mind kitaláljátok, eljuttok az utolsó helyszínig, ahol a kincs rejtőzik....
Itt sok titok, varázslat lapul, de majd mindenre időben fény derül, és az is kiderül, milyen körtáncot lejtünk a Máglya körül, miközben ezeket kántájuk:
"Umbala, umbala Rumbatök..."
"Ha megfogom az ördögöt a ládába zárom"
"Egy boszorka van, három fia van..."
"Aki dudás akar lenni..."
S mire a Szellemtáncnak vége, jöhet a lakoma! Szellemek kedvenc eledele: Rémes Tészta alap vagy csípős Szellemszósszal és pókhálóval, a bátrabbak megízlelhetik Vérszósszal, a legbátrabbak pedig kipróbálhatják a Narancssárga Ördögnyálat is...
S itt aztán lassan vége is... :)

Szellemkastély Bál

Vár a Szellem Bál

Újra nyitja kapuit a varázslatos kastély. Rejtélyes ösvények vezetnek elveszettnek hitt kincsek nyomába...

nyitás: 2018. november 2. péntek, 17 óra tájt Az időpontot a felmérés alapján módosult.

 

VARÁZSERDŐ (mesés kaland)

Amint beléptek a kapun egy különös lénnyel fogtok találkozni(miként gondolom ti sem lesztek mindennapiak, kik lesztek, áruljátok el), mégpedig a Fekete Cicóval…. Miután szívélyesen üdvözölt benneteket, bekísér az öltözőszobába, majd átvezet a „nagy tisztáson”, ahol a piknik lesz és bevezet  a vár urához, Aranypöttyös Teknőchöz. Ezután szét lehet nézni, viccelődni, amíg a Víg Társaság mind összegyúlik, hogy a Fekete Cicó mindenkit leültethessen az őt megisztelő helyre s kezdetét veheti az ízletes piknik –lakoma…finom falatok sora, amit üdítő nedú mossa.. a lakoma fénypontja a szülinapi torta és az azt követő ajándékozás…

Leszállt az éj leple, a Víg Társaság mit sem sejtve belefeledkezett az időtöltésbe. S a sötétedés őket a réten érte. Egyszercsak a semmiből nagy szárnycsattogtatással, sujjogással megjelenik egy sötét árny, a Gonosz Boszorkány, aki nagy rikácsolással ráolvassa gonosz varázslatát(átkát) a Víg Társaságra:

- Amikor leszáll az éj a Varázserdő az enyém! Én vagyok az Ura és Parancsolója! S nem túröm, hogy holmi jött-ment vigadozók kacajukkal megtörjék s felverjék a rémséges sötétséget, amit én teremtek! Ezért most elvesztetek! Csapdába estetek! A Varázserdőm fái körbezárnak, viharos szelet fúvok, s a lehulló falevelekből nyomban új fák sarjadnak s egyre szúkebb körbe szorítanak, mígnem teljesen körbezárnak!

A Vidám Társaság egy kicsit megrettent… de rémületük nem tartott sokáig. Mivel a segítség is nyomban ott termett! Mégpedig a különös Fekete Cicó képében. Ugyanis egyszeriben világossá vált: nem volt ez akármilyen Cicó! Hanem a Boszorkány macskája. Az ám! Csakhogy korántsem volt olyan gonosz, mint az, sőt sokkal inkább barátságos és azonnal a segítségükre sietett. Megkapirgált egy odvas fát, amely egyszeriben feltárult s egy lépcsős-csúszdán lebucskáztak egyenest a Föld Gyomrába…. De nem akárhogy! Miként vannak varázsigék, amelyeket szavakkal formálnak meg, a Cicótól megtudhatták, hogy vannak mozdulatok is amelyek varázserővel bírnak… ilyen volt a csúzsda-lépcső  használata is… bukfencet kellett vetni csakúgy vitt jó helyre…ígyhát nem volt véletlen, hogy a Cicó mindenkit erre kért...

Itt lakott a Föld Szelleme. Közben azt is elárulta  Cicó, hogy nincsenek ám annyira elveszve, mint ahogy azt a Boszorkány szeretné. A Föld Szelleme, a Fénytündér, a Víztündér, a Szellőtündér s a Mindenség Úrnője mind hatalmas erőt képviselnek s aki értőn szól a nyelvükön, megfejti talányaikat túljárhat a Boszorkány eszén s könnyedén felszabadul a Boszorkány átka(búbája) alól.

Körbenéztek, miután már szimatukkal felderítették ezt a különös helyet, s megérezték, hogy itt valami búzlik, valami fortyog a mélyben, a  Föld Gyomrában, s meg is találták az Üstöt…De nem mertek közelebb menni…Jól is tették, inkább várakoztak egy kicsit, s a félhomályban különös éji hangokra lettek figyelmesek: szárnysuhogást, meg huhugást hallottak. Amikor a hangok irányába meresztették a szemüket észrevettek egy éjjeli bagolyt, aki felettük ült és huhogott, karmai között pedig egy különös papírtekercs volt. Az volt az érzésük, hogy ez nem lehet véletlen, mintha ez lenne a nekik szóló üzenet. Félelmét legyőzve Aranypettyes Teknőc lassan közelített a tollas felé és óvatosan kivette karmai közül a tekercset. És valóban ez a KULCS! A Bűvös Tekercs!  Egy térkép! Miután körbeadva mind egyenként megtekintették, átadták Cicónak, hogy olvassa fel hangosan. A tekercsen a következő fontos figyelmeztetés szerepelt:

„Ez a tekercs segíthet kijutni az Elvarázsolt Erdőből, de csak akkor ha mind együtt maradtok, s mindenből kiveszitek a részeteket. Ha csak egy is közületek odavész, mind elvesztetek! A Fekete Cicó a segítőtök, de neki is meg van kötve a keze, nem szólhat mindig. A lényeg rajtatok áll!”

Az írás után különös ábrák, jelek s rajzok következtek, amik segítették őket. Megmutatták az utat s a rejtvényeket jelölték, amiknek a megoldásával feltárulnak a kapuk s jutnak egyik helyszínről a másikra, hogy végül kijussanak. Öt pályát kell bejárni s azokon lévő feladványokat megoldani. Az első helyszín pontosan az volt ahová a Cicó vezette őket, a fa odván keresztül lejutottak a Föld Szellemének Birodalmába, a Föld Gyomrába, ahol fortyogott az Üstben valami…nos ez volt az első talány: vajon mi? Ki kellett találni. A félhomályban csupán a nózira lehetett számítani! Sőt! Csakis erre, ahogy a Búvös Tekercs jelölte: szemeket bekötve, egyesével a fazékhoz járulva csendben, óvatosan megemelni a fedelét, s beleszimatolni…s találgatni milyen összetevőket rejthet a Varázsfőzet. A Cicó abban segíthet h mit találtatok el! Ha mind megvan, a fedőt levehetitek, a „varázsfőzetet” elfogyaszthatjátok…ez növeli a varázserőtöket is…Az Üstbe leltek valamit, amit a másik suhogó, barlangban lógó lénynél(Denevér) lévő dologgal kell összekapcsolni. Szükségetek lesz egymás segítségére! Innen egy Táltos Paripa röpte visz át az Üveghegybe, a Fénytündér Birodalmába. A Csacsi csakúgy válik azzá, ha visszakapja a farkát! De nem akárhogy… így írja a Búvös Tekercs: egymás után, mindenki egyszer, bekötött szemmel, háromszori búvös fordulat után a társaság többi tagjának hangjától vezetve jusson el a Csacsi faráig s helyezze fel a Csacsi Farkincáját…Ezután megjelenik a Táltos Paripa s mindenki kapja magamagát(csipeszbábuját) felpattan a paripára. Egyszerre mindenki ügetésbe kezd és nyihaházik egyet, majd Cicó miákol, s ezzel a varázslattal átröppentek az Üveghegybe a Fénytündér Birodalmába.

Itt aztán a szikrázó fény olyannyira elvakítja őket, hogy szemük ugyanúgy teljesen hasznavehetetlen, mintha vaksötétben tapogatóznának. S hangjuk is hiábavaló, mert a kristályokról annyiszor verődik vissza ide-oda cikázva, hogy teljesen hasztalan. Be is kötik a szemüket, hogy a villódzó fények nehogy ártsanak. Ígyhát nem is maradt más, csak a tapintás, hogy újra egymásra leljenek, s a Cicónál lévő kötélre felfúzzék egymást, hogy biztonsággal továbbjuthassanak. A Búvös Tekercsen látszik a láncra fúzött társaság, mint egy soklábú kukac, akik mezítláb totyognak, hogy a sok út közül megtalálják a helyes kivezető utat, a kőhidat, amit meztelen lábaikkal tudnak kitapintani. Ezen háromszor körbejárnak, ez a varázsmozdulatsor vezeti át őket a Vízi Tündér Birodalmába, a Feneketlen Tó-Lavór egyik partjára.

Itt aztán újra minden ügyességükre szükségük lesz, hogy átjussanak a Túlparta…A Búvös Tekercs csónakot ábrázol, de az itt nincs, csak papír! Mit lehet ilyenkor tenni? Csak remélni, hogy van valaki a csapatban, aki pont ehhez ért. Aztán meg ismét kapják magukat(csipeszbábjaikat) s beleugranak a csónakokba, s minden erejüket megfeszítve fújják….

Végül sikerült átevickélniük a Túlpartra. Habár közben éktelen nagy vihar kerekedett. Dörgött, villámok cikáztak. Épségben átértek, csakhogy közben a rakomány egy része a vízbe hullott. Amit sürgősen ki kell halászni, mert e nélkül nem juthatnak tovább. Az elemózsia legfontosabb része a varázserőt adó alma. De a kezük meg van kötve. Itt csak egy dolog jöhet számításba: szájjal horgászat! Így jelöli a Búvös Tekercs. A cicó segédkezik, és biztos ami biztos összeköti a mancsokat, akarom mondani a praclikat, nehogy valami galiba történjen. Erre igazán mondhatjuk minden próbálkozás gyümölcsöző lehet…itt Cicó besegíthet, de csakis a próbálkozások után.

Amint mindenki egyszerre beleharap az almába megnyílik az Égi Kapu és egyszerre a Csillagos Égbolton a Szellő Tündér Birodalmában találják magukat. Itt egy különleges talányt kell megoldaniuk: hogyan szeljék át az égboltot. A Búvös Tekercs nem mindennapi járgányokat ábrázol: lufirakétákat. Cicó zsákjából előkerülnek a lufik s ahogy feltekintenek az Égboltra meglelik a különleges rakétakilövő pályát. Itt Cicó néhány különleges varázsigét elmormol, hogy mindenki pontosan értse az „űrrakéta” múködésését. Aztán kapják magamagukat(csipeszbábjaikat) és már száguldanak is!

Nem is akárhova, vissza a Varázsrétre. Ami telis-tele van csillogó-villogó arany-ezüst virágokkal! De vigyázat –figyelmeztet a Büvös Tekercs! Óvakodj a ragyogástól! Ha bármelyiket letéped, ott ragadsz! Most nagyon figyeljetek a Mindenség Úrnőjének Birodalmában vagytok, és ahhoz, hogy innen továbbjussatok meg kell találnotok a Mindenség Virágát. Jobban mondva meg kell formálnotok magatokból. Nézzétek meg jól a Búvös Tekercset, hogy borul virágba a bimbós virág… J  Miközben nyílik a következő virágvarázsdalokat énekeljétek, ez juttat tovább:

„Hej tulipán, tulipán, teljes szegfű, szarkaláb.
Tele Kertem rózsával,

Szerelemnek lángjával

Nyisd ki rózsám kapudat, kapudat!
Had kerüljem váradat, váradat!

Rózsafának illatja, az én szívem biztatja.”

„Ciffra palota, zöld az ablaka.

Gyere ki te tubarózsa, vár a viola.

Kicsi vagyok én, majd megnövök én,

apámnál is anyámnál is nagyobb leszek én.

Kicsi vagyok én, majd megnövök én,

Aranyvárat adok minden testvéremnek én

Kicsi vagyok én, majd megnövök én,

Én leszek a legboldogabb a föld kerekén.”

Ahogy kinyílott irány Ki a Kertbe! Merthogy kijutottatok! Gúnyát fel, s ki-ki keresse meg a saját „zsákbamacskáját”! Egy névre szóló zoknicskában egy kis meglepi vár mindenkire kinn a Kertben. Ha nem találnátok, a Büvös Tekercsen találtok egy kis útmutatót és persze segíthettek is egymásnak, ha mindenki meglelte pici, apró ajándékát a

TűzTündérManó tartogat még egy meglepit a számotokra! Fekete Cicó körbejár, kiskosárkájából(zsákjából) két lapocskát kínál. Egyikre felírja, ami a maga búja, mi a szívét nyomja, a másikra mi a vágya, kívánsága, miután sóvárog magácska(így ezekkel a büvös szavakkal fog  Cicó megkérdezni egyenként mindenkit). A Büvös Tekercsen látható egy Máglya, amit a TűzTündérManó csiholt. Erre szórja rá Cicó a kétfajta cetlihalmazt. Vigye a túz a rosszat, égjen, ami nem kell. S a fellobbanó máglya füstje vigye hírét vágyainknak az égbe. A Bűvös Tekercs körtáncba hív,  négy varázsigedallal, kövessétek Cicót lábbal-hanggal.

Varázsdalok:

1. Félre Bú, félre Bánat! Söpörjük ki ezt a házat!

2. Ha megfogom az ördögöt, a ládába zárom.
   Mennél jobban fickándozik, annál jobban rázom.
   aj, na nanna na na na na na na na na naaa naaa x2

3. 
   Itt meghallgathatjátok, Gryllustól, szuper
   
   Adjon Isten minden jót
   ez új esztendőbe!
   Jobb időt, mint tavaly volt
   ez új esztendőbe.
   Jó tavaszt, őszt, telet, nyárt,
   jó termést és jó vásárt
   ez új esztendőbe.
   
   Adjon Isten minden jót
   ez új esztendőbe!
   Drága jó bort, olcsó sót
   ez új esztendőbe.
   Jó kenyeret, szalonnát
   tizenkét hónapon át
   ez új esztendőbe.
   
   Adjon Isten minden jót
   ez új esztendőbe!
   Vegye át mind a nem jót
   ez új esztendőbe!
   Mitől félünk mentsen meg,
   amit várunk tegyen meg
   ez új esztendőbe!
   
4. Újesztendő vígságszerző most kezd újulni,
   Újulása vígörömet most kezd hirdetni.
   Hirdeti már a Messiást, eljöttnek lenni.
   Legyetek hát az Istennek igaz hívei!. 

 

 

A Kerti Tűztánc után bemegyünk és ott vár még egy meglepi... na ez igazán titkos... :)
(szülőknek infó: fekete dobozrepülő ontja magából a bombát... névreszóló csokibomba...1 db/fő)

 

 

 

Ízelítő a farsangból...

Itt a farsang... 

Itt a farsang...

...bál, bál, maszkabál...

...hallgass, hallgass, hallgassál...

így hát Ábrahámvárban is vár-áll az ÁLLARCOSBÁL

Maskarások, bolondok, rázzátok a kolompot!!!
Mi végre? Hogy e télnek legyen már vége!
Félre bú, félre bánat! Söpörjük ki ezt a házat!
Kiseprűzzük a hideget, elriasszuk a telet!!
Eresszünk be meleget, had mosolyogjunk eleget!
Jöjjön kacagás, zeneszó, móka!
Vigadjunk úri módra!!



TÁNCREND

·        Ki játszik ilyet? Majd megmondom milyet...

·        Jertek, jertek, nosza járjunk táncot...

·        Maskarások bolondok...

·        Cini-cini muzsika

·        Kőketánc

·        Tekeredik a kígyó

·        Lánc, lánc eszterlánc

·        Ez  a lábom ez, ez, ez

·        Hogy kell járni???

·        Még azt mondják...

·        Hídló végén

·        Hej, Dunáról fúj a szél...

·        Bújj, bújj zöld ág

·        Tavaszi szél vizet 

·        Hej vára, vára

·        Cifra palota

·        Cickom, cickom

·        Házasodik a tücsök

·        Itt a farsang..

·        A, a, a a farsangi napokban

·        Kicsiny a hordócska...

·        Egy boszorka van

·        Aki dudás akar lenni

·        Aki nem lép egyszerre

·        Virágéknál ég a világ

·        Este van már

              ·        Nem nem nem, nem nem nem, nem megyünk mi innen el 

Mese mese meskete....

I. RÉSZ
(nyers verzió...)

...Ábrahám egy téli napon a trónteremben üldögélt. Az jutott eszébe milyen nagyszerű ötlet lenne közelgő születésnapjára vitéz lovagtársainak egy udvari mulatságot rendezni, amire természetesen a szomszédos hercegkisasszonyokat is meghívja.

Miközben azon töprengett, hogyan tehetné igazán felejthetetlenné ezt a eseményt, betoppant az udvari bohóc, aki nagy tréfamester hírében állt. Magához hívatta hát, hogy kitalálják, mivel szórakoztassák a vendégeket. A bohóc megvakarta a homlokát. Ettől a fején lévő bolondsipka piciny csengettyűinek csilingelő dallama huncut játékba kezdett a visszhangos trónterem méltóságteljes falaival. Majd megköszörülte a torkát, khmm, khmm… aztán így szólt: - „Száraz torok morog, üres pocak korog.” Vagyis legjobb lesz, ha a fejedelmi lakoma összeállításával kezdjük. Finom falat s mi szem-szájnak ingere…

Ebben teljesen egyetértettek, s így hozzá is láttak. Kikérték a fejedelmi főszakács véleményét is, megvitatták és végül igazi ínycsiklandozó, gégesimogató különlegességek kerültek terítékre…

Ezt követően gondos lajstromot készítettek a meghívottakról, mindenkit számba vettek, aki csak szóba jöhetett, nehogy kimaradjon valaki…s végül megfogalmaztak egy szívélyes hangvételű meghívólevelet, s átadták az írnoknak, a listával együtt, hogy pontosan s szépen formált cirkalmas betűkkel vesse papírra és galambpostával s futárszolgálattal juttassa el a címzettekhez minél előbb. Aztán az udvari bohóc, hasra feküdt, két kezébe vette tenyerét, s miközben a lábaival kalimpált, pontról-pontra, részletesen elmesélte/megfestette/papírra vetette, hogyan is lesz ez s mivégre…

Mihelyt a strázsamester/kapuőr elkiáltotta magát, hogy új vendég érkezését adja hírül (ékesszólóan felerősítve a csengőszó lágy bim-bamját…), azonmód ott termett egy jól nevelt s udvarias apród hogy illendően üdvözölje a belépőt, s kísérőit:

-         Isten hozott dicső lovag, szép a ruhád, szép a lovad… - hercegúrfi érkezésekor, illetve

-         Isten hozott ó te kedves királylány ,… szép vagy mint a rózsaszál. –hercegkisasszonyt bebocsájtván.

S nyomban a fejébe röpített egy golyót…. Öööö akarom mondani egy MosolyGóLYóval elvarázsolta…amint a kókusz zamata édesen krémesen olvadozik, mindenki kétséget kizáróan feloldódik…majd bevezette a vendégeket a gardróbszobába, lesegítve a felöltőket, s a lábbeliket.

Majd megmutatta az italmérést, ahol többféle szomjoltó nedű közül választva, egyedi névre szóló címkével felcicomázott poharakból lemoshatták az út porát.  Az üdítő nedűk zölden és vörösen csillognak az üvegekben, a természet igazi értékei; citromos-mézes menta és csipkebogyó hibiszkusszal. Még egy ital: a természet tiszta ajándéka, szűretlen, natúr almalé. Egy kristálytálban édesen rotyog a forró-fűszeres józanpuncs. Kedveskedve ez utóbbival a kísérő ősi szellemeknek is. Ropogtatnivaló is akad bőven, egészségesen. Természetesen; édes mazsola és sós mogyoró, kölesgolyó, egy kis natúr különlegesség: répa-falatok és gyümölcstál (alma, mandarin, banán). De azért ne feledkezzünk meg a népszerű (és azért rostban gazdag!) kukorica pufiról sem.

Ezután a hercegúrfiakat bekísérte a trónterembe, ahol férfiakhoz illő játékokban megcsillogtatva vitézi erényeiket bemutatkozhatnak egymásnak (szarvas labdán vágta és gumiteke várta őket). A hercegkisasszonyokat pedig a szalonba kísérte, ahol pusmogva, sustorogva-kacarászva igazi hölgyek módjára társaloghatnak…Ezalatt - míg mindenki megérkezik – udvari zenészek lanton és dobszóval szórakoztatják halkan a nagyérdeműt. Zengi az ének, pergi a dob: - Fából fakatona…

S mire minden meghívott egybegyűlt kezdetét veheti a mulatság, s itt az udvari bohóc elkiáltja magát:

- Szépséges hercegnők, s vitéz hercegúrfiak! Miután mindenki megérkezett kezdetét veheti a mulatság! Hát tudjátok-e ki vagyok?? Én vagyok az udvari bohóc, a ceremóniamester. Ha rám figyelsz minden játékot megismersz!

„Rita bohóc a nevem, cintányér a tenyerem. Orrom krumpli, szemem szép(ekkor épp kancsalított egy amolyan igazit…). Szeretném, ha szeretnél. Velem nevetsz, ha szeretsz. Ha nem szeretsz, elmehetsz.,. Szívem, mint a cégtábla, arcomra van mintázva.” A bohóc kezébe vesz egy lufi-labdát és arról kezd mesélni:

-         Ez egy varázslatos gömb… aki kapja, azt dalolja: Hej vára vára, Buda vára, vára, annak a tetejébe, lakik a kis Bözsike… De nem ám, mindenki Buda Bözsi, hanem az, ami (vagy, ami akar lenni) s azt énekli…aztán tovább gördíti, hajítja, hogy a gömb a másét is mondja…

S miután ilyeténformán, furfangusul…megtudtuk ki, s honnan gyütt, s miképpen neveztetik…elmesélem nektek hogyan is volt az a régesrégi időkben……

            …akkoriban, amikor még minden legény király volt, s minden leány királynő, minden ilyen vitéz herceg igyekezett bebizonyítani, hogy méltó a választott hölgy szívére. Egymással versengve, vállvetve küzdöttek, hogy elnyerjék a hercegnők szívét, megmutatva, hogy az igazi lovagok; bátor, tettrekész, céltudatos, hős férfiak, akik bármikor készek szembeszállni a legnagyobb veszéllyel is. Ugyanakkor gyengéd és kedves, udvarias és figyelmes hódolók(közben előhúz vmi titkos zugból, ruhájából egy virágot, rózsát), akik tudják, hogy a hercegnők olyanok, mint a virágok; törékenyek és óvni kell őket, hogy – miként a virágok- mindig elvarázsoljanak illatukkal és színükkel. S olyanok mint a napfény; beragyogják életünket és felmelegítik szívünket….

Hmm, hmmm vajon (s olajon… J) ti igazi hercegek vagytok? Kíváncsiak vagytok-e rá? –kérdezte hamiskás mosollyal s közben összehúzott szemekkel ravaszul sandított körbe…

-Minden bizonnyal…(szája közben cinkos mosolyra húzódott, s összedörzsölgeti a tenyerét).  Képzeljétek csak el, hallottam ám egy réges-régi mendemondában, hogy létezik egy különös, mókás lovagi torna… Hova is tettem…Nicsak! Meg is van! (Miközben egy hatalmas, díszes régi könyv lapjai közül kihullik valami…) Itt van ez a kártya, rajta egy vár,(kártyavár) s felette ez áll: TRÉFÁS-HÉTPRÓBÁS VITÉZ. Alatta pedig: azaz, hogyan bizonyítsa egy igazi lovag rátermettségét, erő és ész terén egyaránt és odaadó, hűséges szerelmét hőn áhított úrnője előtt… méghozzá rövid s eccerű módon…

- Hmmm…- mondta az udvari bohóc s közben elgondolkodva vakargatta a fejét…ettől aztán persze csicsergett az egész trónterem.- úgy tűnik ez épp nekünk való/kapóra jön. No, lássuk csak az első próbát! –feléjük fordította a kártyát- Megtaláltátok?. (a kártyán egy vár látható néhány ablakkal, várkapuval s toronnyal, ide számok vannak írva.) No, jól van, segítek…de a többit már nektek kell megtalálni. (megmutatja h a várkapun szerepel egy egyes számjegy, nyilvánvalóan ez az első próba…)kinyitja a kis kaput, és ámulva látja h egy miniatűr tekercset lógattak be az ajtóba… kihajtogatta s ez állt rajta: HA AZ IGAZIT KERESED, A VALÓT NÉZZED, NE A MÁSOLATOT…AMI UGYAN NEM HAMIS, DE NEM AZ EREDETI…